Igen, eszement �r�lt vagyok. Anim�t n�zek, mang�kat olvasok, im�dom Jap�nt, pedig k�b� semmit sem tudok r�la. Szeretem a fura fazonokat. Rettenetesen gusztustalan m�don yaoit olvasok, �s ak�rh�nyszor v�gt�k a k�pembe, hogy ezt az �rtelmes emberek nem fogj�k bennem meg�rteni, vagy nevettem, vagy csak elk�ldtem �ket a pics�ba. Mert engem komolyan nem �rdekel, hogy ki mit �rt meg. Nem �rdekel, hogy toler�lj�k-e, hogy rajzolt figur�k�rt �juldozom. Hogy mi�rt nem? Mert cseszett�l nem �rten�k meg azt se, ha csak �gy lenn�k. Soha nem �rtettek meg. Mi�rt kezden�k el most? �szint�n, nem ez fogja megd�nteni a szok�saimat. Mert �n �gy �rzem j�l magam. Engem ez nyugtat le.
�gy t�rt�nhetett ma, hogy �tburiztam a v�roson bakancsban, harisny�ban, k�t r�teg fekete �s egy v�r�s t�ll szokny�ban, egy b�bor p�l�ban �s fekete b�rmell�nyben, a fejemen k�t id�tlen Misamisa-copffal �s egy h�zi gy�rtm�ny� lolitakalappal. V�r�sr�zzsal, fekete szemkih�z�ssal. Mellettem egy Tsubakinak �lt�z�tt bar�tn�vel. El�sz�r izgultam, s�t, f�ltem. Azt�n mikor megl�ttam, ahogy az aut�sok �s a j�r�kel�k kicsavart fejjel n�znek vissza r�m, amint Y�fre v�rok, nevetni t�madt kedvem. T�nyleg mulats�gos volt. Egy b�csi kuty�t s�t�ltatott, �s ment volna, de a kutya meg�llt az �t k�zep�n, �s komolyan engem b�mult. �llt �s n�zett - egy kutya! Beszar�s. Azt�n meg�rkezett kedves bar�tn�m, �n meg leesett �llal fix�roztam, azzal a meggy�z�d�ssel, hogy az � szerel�se jobb, mint az eny�m. Sz�val nem kev�s mustr�l� tekintet k�s�ret�ben elvonultunk a D�liig. �s mikor m�s anim�sek j�ttek szembe vel�nk, integett�nk, mert igen, felismert�k egym�st, hisz kik lehetn�nek m�g olyan bolondok, hogy mindenf�le fura ak�rmiket magukra aggatva hajtanak �t Budapesten? Volt olyan j�r�kel�, aki odaj�tt hozz�nk, hogy valami maj�lisra megy�nk net�n? Mi meg zavartan azt mondtuk, hogy igen, olyasmi. Azt�n miut�n v�gre felszedt�k Mephistot �s Amaimont p�r bar�tn�j�k mellett, elindultunk. �s a metr�r�l el�tt�nk sz�llt le Ichigo �s Gin meg m�g valaki, akit nem ismertem fel. �s tudj�tok ez hal�li �rz�s. Elmondhatatlan, hogy milyen, mikor az ember azt �rzi, hogy igen, azt az embert ott ismeri, van benn�k valami k�z�s, pedig m�g �let�kben nem l�tt�k egym�st. Mind �r�ltek vagyunk, zsongunk, az �reg n�nik meg r�nk mondj�k, hogy "ezek a mai fiatalok", mert olyan fur�k vagyunk, hogy az elmondhatatlan. �s nevet�nk �s mosolygunk �s integet�nk egym�snak, �s anim�s neveken sz�l�tjuk a m�sikat, gyakran nem is tudva az igazit. �s mikor valaki meg�ll�t a conon, hogy hell�, �s te �rtetlen�l n�zel r�, azt mondja, hogy h�, titeket l�ttalak a Batthy�nyn, nem? Ja, de igen.
Felismerj�k egym�st, mert olyan ruh�kban cs�szk�lunk, amikkel el�tte hetekig szenvedt�nk, hogy erre az egy-k�t napra felvehess�k. Hogy valakinek a b�r�be b�jhassunk. �s zsibongva, tolongva meresztj�k a szem�nket a mang�kra, p�l�kra, poszterekre, kulcstart�kra, �s sushit esz�nk egy vagyon�rt, �s mindezt �lvezz�k. Csapatokba ver�dve besz�lget�nk a kedvenceinkr�l, be�lt�zve a kedvenceinknek. �s van ott t�z �vest�l a huszonn�gyig mindenf�le kor� ember �s ott mindenki ugyanannyit �r. Mind megfagyunk a hidegben, de ott vagyunk �s j�l �rezz�k magunkat �s po�nkodunk.
�n nem tudom megfogalmazni, milyen �rz�s ez. Az biztos, hogy felemel�. Izgalmas. �letemben el�sz�r voltam mondoconon, �s �letemben el�sz�r sushit ettem, �s �letemben el�sz�r fordult el�, hogy mikor a fejembe k�szott a gondolat, hogy h�, most megint egyed�l vagy, kiz�rtam. Mert nem voltam mag�nyos. K�r�l�ttem mindenki ismer�s volt, akkor is, ha senki nev�t nem ismertem. Egym�sra k�sz�nt�nk, megk�rt�k, hogy hadd fot�zzuk le egym�st. �rdekes, hogy milyen vil�gba cs�ppentem, ha csak egy napra is. Biztos vagyok benne, hogy lesz m�g ilyen. Akkor is, ha r�megy a sz�pen megsp�rolt p�nzecsk�m. Egy kicseszett napra nem vagyok egyed�l. Egy kicseszett napra �gy �rezhetem, hogy nem vagyok kirekesztve.